ENGLISH

 

 

 

 


Galántai megemlékezés

November 28-án egész napos program keretében emlékeztek meg Galántán Kodály Zoltán díszpolgárrá választásának (1943. május 30.) 70. és a Galántai táncok bemutatójának (1933. október 23.) 80. évfordulójáról. Az általános és középiskolásoknak szóló szlovák, majd magyar nyelvű emlékműsor és a gyermekkórusok járási találkozóját követően kis konferenciára került sor az Esterházy kastély felújított szárnyában.

Matyasovszky László polgármester köszöntője után Mézes Rudolf, a CSEMADOK kerületi titkára, a program fáradhatatlan szervezője, foglalta össze Kodály és Galánta kapcsolatát és méltatta az emléknap jelentőségét. Dr. Bónis Ferenc Kodály Zoltán és Móricz Zsigmond alkotói kapcsolatát ismertető előadását a szerző távollétében felolvasásként hallgathatták meg a jelenlévők. Dr. Józsa Mónika, a Nyitrai Konstantin Egyetem oktatója a díszpolgáravatás eseményeinek, Kodály akkor elmondott gondolatainak felidézése mellett a zeneszerző egy korábbi galántai látogatásáról, továbbá nagyszombati diákéveinek egy nemrég előkerült, fúvósegyüttesre írt népének-feldolgozásáról is beszélt. Dr. Ittzés Mihály a galántai táncok zenetörténeti hátterét rajzolta meg előadásában Major Ervin és mások kutatásaira alapozva.

Az esti hangversenyen a Galántai Kodály Zoltán Daloskör Józsa Mónika vezetésével az Ének Szent István királyhoz (Bozóky énekeskönyv, 1797), a Szép könyörgés (Balassi Bálint) és a Norvég leányok (Weöres Sándor) című darabokat adta elő szeretettel, meggyőző erővel. A győri Széchenyi István Egyetem Zeneművészeti Intézetének zenekara Ménesi Gergely vezényletével egész zenetörténeti keretet adott a "főszereplő" Kodály-műnek: Erkel Hunyadi László nyitányát, Brahms Magyar táncainak néhány tételét és Dvořák két Szláv táncát adták elő. A valóban fiatalosan lendületes előadást, főként a Galántai táncok esetében, a közönség hálásan, nagy tapssal fogadta.